Közzététel: 2025. július 25. Készítette. Izsák Tünde, osztályvezető, Dokumentációs osztály
Hivatkozott jogszabályok:
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
· a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv)
· a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
· a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet
· az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999 (III.3.) Korm. rendelet
1. Beutaló nélkül igénybe vehető járóbeteg szakellátások
A beteg orvosi beutaló nélkül jogosult igénybe venni az alábbi járóbeteg-szakellátásokat:
bőrgyógyászat;
· nőgyógyászat és gyermeknőgyógyászat;
· urológia;
· pszichiátria és addiktológia;
· fül-orr-gégészet, valamint csecsemő és gyermek fül-orr-gégészet;
· szemészet és gyermekszemészet;
· általános sebészet és baleseti sebészet (traumatológia);
· onkológia.
továbbá
· az első alkalommal bőr-és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást
· kontrollra visszarendelt beteg esetében, ha a beteg ismételten veszi igénybe a szakellátást kontrollvizsgálat céljából;
· társadalombiztosítási ellátásra, a külön jogszabályban meghatározott szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából a biztosított orvosi beutaló nélkül jogosult felkeresni a vonatkozó jogszabály szerint a szakvélemény (igazolás) elkészítésére jogosult egészségügyi szolgáltatót
· ha valaki egészségi állapota miatt azonnali ellátásra szorul.
Az azonnali ellátás szükségességének megítélése a szakorvos feladata. Amennyiben a vizsgálat megállapítása szerint a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, a beteget a beutalására jogosult orvoshoz irányítja.
Sürgős ellátásra bárki jogosult.
Sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;
Sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségek listáját a 2/2006. (XII. 28.) EüM rendelet melléklete tartalmazza.
2. Beutalóval igénybe vehető járóbeteg szakellátások
Az 1. pontban nem szereplő járóbeteg-szakellátások csak beutalóval vehetőek igénybe.
A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi intézménynek el kell látnia azokat, akik a területi ellátási kötelezettségébe tartoznak és beutalóval rendelkeznek.
A Járóbeteg Irányító Rendszeren keresztül az érintett számára lehetőség van, az ország bármely szakellátó helyére időpontot foglalni
Amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik a beutalt személy ellátásához szükséges feltételekkel, a beteget tovább irányítja a megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóhoz.
A beutalásra jogosult orvosok:
· háziorvos;
· házi gyermekorvos;
· fogorvos;
· járóbeteg-szakellátás orvosa;
· egynapos ellátást nyújtó szolgáltató orvosa;
· pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát;
· iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa;
· honvédelmi szervezet orvosa;
· büntetés-végrehajtás orvosa;
· sorozó orvos;
· orvosszakértői szerv orvosa;
· NEAK ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa;
· személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa;
· országos sportegészségügyi hálózat orvosa;
· Nemzeti Adó- és Vámhivatal orvosa;
· külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói feladatokat ellátó orvosa.
Szakorvosi beutalóval igénybe vehető ellátások
Egyes speciális diagnosztikai vizsgálatok, ellátások csak szakorvosi beutalóval vehetők igénybe.
A biztosítottat:
· MRI mágneses magrezonancia vizsgálatra a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be
· CT (komputertomográfia) vizsgálatra a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be
· PET-CT (pozitronemissziós tomográfia-komputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológus, hematológus, idegsebész, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti orvosi javallat esetén.
· Laboratóriumi vizsgálatokra meghatározott esetekben a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. Bizonyos laboratóriumi vizsgálatok csak rendeletben előírt gyakorisággal kezdeményezhetők, kivéve, ha az ettől való eltérést a biztosított egészségi állapota indokolja.
· Rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés, gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos, illetve a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be.
· A 0-3 év közötti gyermeket rehabilitációs kezelésre a háziorvos, házi gyermekorvos is beutalhatja.
· Szenvedélybeteget akut elvonási időszakot követően pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos jogosult rehabilitációs ellátásra beutalni.
· A szülészeti ellátás keretébe tartozó genetikai tanácsadást és az ehhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokat illetve a meddőségi vizsgálatot a beteg szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján veheti igénybe.
· 43/1999 (III.3.) Korm. rendelet 32/A. § értelmében: (1) A rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat köteles elvégezni.
- Fekvőbeteg ellátás:
Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott orvos utalhatja be.
· fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra saját vagy kezelőorvosi kezdeményezésre a háziorvos,
· krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa utalhatja be.
Ha a beutaló szerinti fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a gyógyintézet szolgáltatásait meghaladó vizsgálat
Közzététel: 2025. július 25. Készítette. Izsák Tünde, osztályvezető, Dokumentációs osztály
szükségességét állapítja meg, a beteget átutalja a vizsgálatok, illetőleg a gyógykezelés elvégzéséhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szakellátást végző intézetbe.
A NEAK-kal egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést nem kötött egészségügyi szolgáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, - ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el,
Ebben az esetben az orvos a beteget azonnal fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállíttatja és a magánorvosi rendelvényen feltünteti a kórismét, valamint az azonnali felvétel szükségességének indokait.
4.Soron kívül történő beutalási rend
A soron kívüli ellátás nem azonnali ellátást jelent, és nem sürgős ellátást.
Amennyiben beutaló orvos a beteg soron kívüli ellátását kéri,
- a beutalón fel kell tüntetnie az „S”= „Soron kívüli” jelzést, és meg kell indokolnia a vizsgálat soron kívül történő elvégzésének szükségességét.
A soron kívüli vizsgálat szükségességéről a beutaló orvos dönt.
A soron kívüli ellátás esetében a beteg, a jelentkezés napján ellátásra kerül annak ellenére, hogy nincsen előjegyzési időpontja, de a „soron kívüli ellátás” nem egyenlő az azonnali, az érkezése pillanatában történő ellátással!
A keresőképtelen biztosítottat a beutaló orvos kezdeményezése alapján az ellátásra kötelezett szolgáltató köteles soron kívül fogadni, amennyiben a keresőképtelen biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. A keresőképtelenség miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg a (3a) bekezdés szerinti szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat.
A keresőképtelenséget megállapító orvos akkor állíthat ki soron kívüliséget biztosító beutalót, ha:
· a beteget még nem látták el a járóbeteg-szakellátáson;
· ugyanazon betegségéből adódóan folyamatosan legalább 15 napja keresőképtelen;
· a biztosított, keresőképtelen beteg táppénzre, baleseti táppénzre a keresőképtelenséget okozó betegség miatt jogosult;
· az egészségügyi ellátórendszert a keresőképtelenséget okozó betegség miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe.
A transzplantáció előtti kivizsgálásra váró biztosítottat a beutaló orvos kezdeményezése alapján az ellátásra kötelezett szolgáltató köteles soron kívül fogadni, ha a transzplantáció előtti kivizsgálásra váró biztosított az ellátást a transzplantációs várólistára vételhez és a transzplantációs várólistán tartáshoz szükséges vizsgálatok miatt veszi igénybe. A transzplantáció előtti kivizsgálás miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg a szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat.
5. A Beutaló
A beutaló a kiállítástól számított 90 napon keresztül használható fel, kivétel, ha a beutaló konkrét, kiállítástól számított 90 napon túli időpontra kerül kiállításra.
A területileg illetékes beutalás történhet
- a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti járóbeteg-szakrendelésre, vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe.
- háziorvosi beutaló esetén az orvos telephelye szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz.
Ha a beutaló nem érthető, vagy nem nyújt elég információt a beteg egészségi állapotáról és ennek alapján a szükséges beavatkozások köréről, az ellátás megtagadható.
A beutalónak tartalmaznia kell:
a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot, megnevezését, kódját,
b) a biztosított nevét, TAJ számát,
c) a vizsgálatra vagy gyógykezelésre felkért szolgáltató nevét, intézményi azonosító kódját,
d) a beutaló orvos által végzett ellátást azonosító naplósorszámot, a beteg rövid kórelőzményét,
e)a beutaló diagnózis szöveges leírását, kódját, konzíliumi beutaló esetén a konkrét kérdést,
f) annak megjelölését, hogy a beutalt biztosított tekintetében rendelkezik-e az adott szakellátás tekintetében egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel,
g) a beutaló kiállításának dátumát,
h) orvos által megjelölt időpontot, ha az későbbre esik a beutaló kiállításától számított 90. napnál,
A beutalóra adott szakvélemény tartalmazza a beutaló orvos kérdéseire adott válaszokat, a betegség okozta elváltozásokat, az esetleges további teendők szükségességét, ismételt szakkonzíliumot vagy szakkonzíliumokra tett javaslatot. A keresőképesség véleményezéséről csak a beutaló orvos ez irányú kérdésére lehet nyilatkozni
A várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet szerinti, a várandósgondozási könyvben szereplő, beutalóhoz kötött vizsgálatok tekintetében beutalónak minősül a várandósgondozási könyv, ha tartalmazza a beutaló gondozó háziorvos nevét, pecsétjét és aláírását, a várandósságot igazoló BNO-kódot, valamint az a), b), d) és g) pontja szerinti adatokat. A beutaló a kiállítás napjától számított 300. napig használható fel.
6. E-Beutaló
Az orvos a beutalót az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerinti Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) útján is kiállíthatja. A beutalás sikerességéről az állampolgár az EESZT lakossági portálon, a be a beutaló orvos és a fogadó egészségügyi intézmény a saját medikai rendszerén keresztül is tájékoztatást kap.
Az EESZT útján kiállított beutaló esetében a beutaló orvos a beteg kérésére papíralapú igazolást állít ki a beutalóról. Az igazolás az elektronikus beutaló adattartalmát és az elektronikus beutaló EESZT azonosítóját tartalmazza vonalkódos és szövegesen olvasható formában.
A beutaló orvos a beutaló kiállításával egyidejűleg, vagy a beteg a beutaló érvényességi idején belül az EESZT erre szolgáló internetes felületén az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz – ha a szolgáltatónál a technikai feltételek adottak – időpontot tud foglalni.
