Az intézményben az Ön területileg illetékes betegjogi képviselője:
Kávási Brigitta
Telefonszáma: 06 20 489 95 79
Telefonon elérhető: hétfőtől csütörtökig 7:30-16:30 között
pénteken 7:30-14:00 között
E-mail címe: brigitta.kavasi@ijsz.bm.gov.hu
Fogadóóra: telefonos egyeztetést követően, a kórház főportáján található irodában.
Levelezési címe: 7601 Pécs, Pf. 319.
A betegjogi képviselő az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) munkatársa, az egészségügyi intézménytől független személy.
A fenti elérhetőségek sikertelensége esetén az IJSZ ZÖLD SZÁMA hívható: 06 80 620 055
On affairs of patients’ rights foreign language patients should contact the following phone number: +36 20 489 96 14
Betegjogi tájékoztató
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről tartalmazza az alábbi betegjogokat, melyeket az egészségügyi szolgáltatások és során biztosítani kell.
- Az egészségügyi ellátáshoz való jog
Minden betegnek joga van:
- Sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
- Az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
- Az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. Az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható.
A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.
Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.
A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon várólistára kell helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza. A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.
- Az emberi méltósághoz való jog
Az egészségügyi ellátás során a beteg jogosult arra, hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartsák.
A betegen kizárólag a vizsgálatához és a gyógykezeléséhez szükséges beavatkozások végezhetők el.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
A beteg ellátása során a ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.
Az ellátás során a beteget jogaiban csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig, mértékben és módon lehet korlátozni.
A beteg személyes szabadsága ellátása során kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége, valamint egészsége védelmében korlátozható és csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
FONTOS! Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó, vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni.
- A kapcsolattartás joga
E jogokat a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait – e jogok tartalmának korlátozása nélkül – a fekvőbeteg-gyógyintézet osztályainak házirendjében szabályozzák.
A betegnek joga van az általa meghatározott személyt a látogatásból kizárni.
A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják, ettől csak a gondozása érdekében a közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.
A kiskorú, illetve a súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy a szülő/törvényes képviselő, illetve az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.
Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy az újszülöttjével egy helyiségben kerüljön elhelyezésre, amennyiben egészségi állapotuk ezt nem zárja ki.
A betegnek joga van vallása szabad gyakorlására, illetve a megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásra.
A beteg a kórházi ellátás alatt, jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.
A betegnek joga van arra, hogy egy által megjelölt személy (a továbbiakban: segítő személy) a látogatási időn túl is mellette tartózkodjon, amennyiben a beteg:
- önmagát nem tudja ellátni,
- állapota miatt folyamatos segítségre szorul,
- hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel
- pszichés krízishelyzetben van, vagy
- haldoklik
Cselekvőképtelen beteg esetén a segítő személy megjelölésére a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult.
A segítő személy:
- kizárólag nagykorú személy lehet,
- az ápolt beteg benntartózkodása ideje alatt tartózkodhat a beteg mellett, ha az egészségügyi szolgáltató infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik.
- Az intézmény elhagyásának joga
A törvény kimondja, hogy a beteg jogosult az egészségügyi intézmény elhagyására. A betegnek ez a joga csak akkor korlátozható, ha azzal mások testi épségét, egészségét veszélyezteti. A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.
A beteg a távozási szándékát a kezelőorvosnak köteles bejelenteni, amennyiben azonban a beteg bejelentés nélkül hagyja el az intézményt, ha a beteg állapota indokolja, a gyógyintézet értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, cselekvőképtelen beteg esetén pedig a törvényes képviselőt.
FONTOS! Cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – az intézmény elhagyásának joga a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.
- A tájékoztatáshoz való jog
A betegnek joga van arra, hogy teljes körű, részletes, számára egyéniesített tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, tervezett időpontjairól, az ezek tekintetében meglévő döntési jogáról, a lehetséges alternatív eljárásokról, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, valamint a javasolt életmódról.
Joga van a tájékoztatás során-után további kérdések feltételére.
A betegnek joga van megismerni a vizsgálatok és beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét vagy a várttól eltérő eredményt és annak okait.
Joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
A tájékoztatásnak a beteg számára érthető módon kell megtörténnie, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára.
FONTOS! A betegnek joga van arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak.
Tájékoztatásról a beteg lemondhat, illetve arra más személyt, hozzátartozót írásban kijelölhet.
Az orvos a vizsgálatot megelőzően, amennyiben a beteg állapota ezt lehetővé teszi, köteles a beteget arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell-e téríteni.
Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani kell támogatója jelenlétét.
A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz
A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ezen jogosultságot a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.
- Az önrendelkezéshez való jog
Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.
A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja.
A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal:
- megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell,
- bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból, ezen rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.
Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:
- a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
- a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
- házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája;
Fenti hozzátartozók hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája jogosult a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására a megjelölt sorrendben.
Amennyiben az egy sorban lévők egymásnak ellentétesen nyilatkoznak, azt a nyilatkozatot kell figyelembe venni, mely a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásolja.
A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és a nyilatkozat beszerzése késedelemmel járna, invazív beavatkozások esetén akkor, ha a nyilatkozat beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.
A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van.
- Az ellátás visszautasításának joga
A törvény a cselekvőképes beteg számára biztosítja az ellátás visszautasításának jogát, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
Abban az esetben, amennyiben a beteg egészségi állapotában az ellátás elmaradása esetén súlyos vagy maradandó károsodás következne be, a beteg az ellátást csak meghatározott alaki kötöttségekkel megtett nyilatkozatban utasíthatja vissza, melyet bármikor alaki kötöttség nélkül visszavonhat.
A törvény a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő cselekvőképes beteg számára – meghatározott kivételekkel – biztosítja azt a jogot, hogy életmentő vagy életfenntartó beavatkozást visszautasítson. Ebben az esetben a törvény meghatározza azokat az eljárási garanciákat, amelyek biztosítják azt, hogy a beteg önrendelkezési jogát döntése következményeinek teljes ismeretében gyakorolja.
FONTOS! A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.
Kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. Nem minősül az ellátás visszautasításának, ha a kiskorú törvényes képviselője az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerint a háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát gyakorolja.
Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén életmentő/életfenntartó ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt.
A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelőorvos a kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.
A jog gyakorlásának keretein belül a cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban törvényi keretek között visszautasíthat egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, valamint egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.
A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki a beleegyezés és az elutasítás jogát helyette gyakorolhatja.
- Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni az egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, joga van ezekről tájékoztatást kérni, azokról másolatot kérni és készíteni; hiányosság, pontatlanság esetén jogosult annak kiegészítését, kijavítását kezdeményezni.
A fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést, a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kell, hogy kapjon a beteg.
A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.
Az egészségügyi ellátás befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére.
A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni.
FONTOS! Első alkalommal az egészségügyi dokumentáció másolatának kiadása térítésmentes, minden további másolatért térítési díjat kérhet az egészségügyi szolgáltató.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) által elektronikusan kezelt egészségügyi dokumentáció vonatkozásában az EESZT útján is gyakorolható.
- Az orvosi titoktartáshoz való jog
Az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek a beteg ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait bizalmasan kötelesek kezelni.
Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt
- törvény elrendeli,
- mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.
Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.
A betegnek joga van ahhoz, hogy:
- ellátása során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele szükséges, illetve akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.
- ellátására olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.
A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni.
Milyen kötelezettségek terhelik a beteget?
Amennyiben a beteg beleegyezési jogát gyakorolva az egészségügyi ellátás igénybevétele mellett döntött, köteles az egészségügyi ellátást a vonatkozó jogszabályok és az intézményi rend keretei között igénybe venni.
A beteget ellátása során az ellátását végző egészségügyi dolgozóval való együttműködési kötelezettség is terheli.
A beteg kötelezettsége a jogszabály által előírt vagy az egészségügyi szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni, továbbá a jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.
A beteg és hozzátartozóinak joggyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait.
A betegjogok gyakorlását az egészségügyi szolgáltató házirendje szabályozza.
A beteg jogainak érvényesítése
Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget az ellátás előtt a felvételkor tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítéséről, valamint a gyógyintézet házirendjéről.
A beteg panaszainak kivizsgálása
A betegnek joga van az egészségügyi ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, valamint a fenntartójánál panaszt tenni.
Az egészségügyi szolgáltató köteles a benyújtott panaszt kivizsgálni, ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni.
A panasztételhez való jog nem érinti a beteg azon jogát, hogy a külön jogszabályokban leírtak szerint a panasz kivizsgálása érdekében más szervekhez fordulhat.
A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
A betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, valamint segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében.
Feladatai:
- segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, illetve az azzal kapcsolatos kérdések feltételében,
- segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
- írásbeli meghatalmazás esetén a beteget képviselve panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve eljár az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,
- tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról és érvényesüléséről.
A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott írásbeli meghatalmazás keretei között járhat el.
A betegjogi képviselőnek joga van az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának figyelmét, valamint azok megszüntetésére javaslatot tenni. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a betegjogi képviselő az illetékes szervhez, személyhez fordulhat.
A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben levő személyek betegjogi védelmére. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra a meghatalmazás alapján képviseli a beteget a hatósági eljárás során.
A betegjogi képviselő jogosult:
- az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,
- a vonatkozó iratokba betekinteni,
- a dolgozókhoz kérdést intézni.
A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, valamint a beteg személyes adatait bizalmasan kezelni.
Készítette: A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának betegjogi képviselője.
- 12.15.