Február 19., Zsuzsanna napja – A magyar néphagyomány szerint jóserejű, tavaszváró nap. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, az a tél végét, az időjárás jobbra fordulását, a tavasz közeledtét, jelzi.
Ugyanakkor február 19., Zsuzsanna napja, a magyar egészségügy szakdolgozóinak ennél sokkal többet jelent. Ez a nap számunkra kiemelkedő jelentőséggel bír, amikor meg kell állnunk egy percre, hogy emlékezzünk a hivatásszerű ápolói munka magyarországi megalapítójára, első, nagy szervezőjére, Kossuth Zsuzsannára.
Kossuth Zsuzsanna kétszázöt éve, 1817-ben, ezen a napon született és Kossuth Lajos legfiatalabb húgaként, bátyja közvetlen segítőjeként részt vállalt az 1848-49-es eseményekben. Bátyja felkérésére vállalta a tábori kórházak felállításának és azokban az ápolói tevékenység folyamatosságát biztosító társadalmi jótékonyság megszervezésének hatalmas feladatát. Neki volt köszönhető, hogy 1849. nyarán, az országban 32 tábori kórház létesült és ez a szám a szabadságharc végére 72-re emelkedett. Szervezőmunkája nyomán zárdák, iskolák, kaszárnyák szinte napok alatt alakultak kórházzá. A szabadságharc leverése után, hazafias tevékenysége és a forradalomban való aktív részvétele miatt letartóztatták. A bíróság előtt bátran hangoztatta, hogy a szabadságharcban is azt tette, ami a magyar nőt megillető joga és asszonyi kötelessége volt: ápolta a betegeket és enyhítette a szenvedést. Felmentését annak köszönhette, hogy ügyének tárgyalásán maguk az egykori hadifogoly császári tisztek tanúsították, hogy a Kossuth Zsuzsanna irányítása alatt álló kórházakban nemcsak a szabadságharcos honvédek, hanem ők, az ellenség sebesültjei is a minden szenvedő embert egyformán megillető, gondos ellátásban részesültek.
Méltán lehetünk tehát büszkék arra, hogy Kossuth Zsuzsanna, Florence Nightingale kortársaként, Nightingale hadiápolói és kórházalapítói tevékenységét néhány évvel megelőzve, de az ő elveihez hasonló elkötelezettséggel vetette meg a honi egészségügy ápolásszakmai alapjait. Nightingale nemzetközi színtéren kifejtett, tudományalapozó tevékenységével szemben Kossuth Zsuzsanna arra volt hivatott, hogy egy kis nemzet lányaként, a magyar szabadságharc idején, szerényebb körülmények között teljesítsen hasonló ápolói és kórházszervezői feladatot.
A magyar ápolók nagyasszonyának rövid és küzdelmes élete előtt tisztelegve állított méltó emléket Országgyűlésünk akkor, amikor a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére, 2014. február 19-én, Kossuth Zsuzsanna születésnapját Magyar Ápolók Napjának nyilvánította.
Kossuth Zsuzsanna emléke előtti tisztelgésünket zárjuk most kórházunknak a jelen kihívásaival szembesülő szakdolgozói, valamint az utánunk jövők generációinak munkája iránti megbecsülés kifejezésével! Mégpedig egy orvos, Melly József professzor, belgyógyász, tisztiorvos, a 20. század magyar egészségügyi közigazgatásának egyik nagy tudású szervezője, kora tudományos és szakmai közéletének meghatározó személyisége, a Semmelweis Egyetem egykori dékánja szavaival:
„Mi orvosok tapasztalatból tudjuk,
hogy mit jelent számunkra a jól képzett, odaadó és lelkiismeretes ápolószemélyzet. Nélküle fél ember vagyunk, rossz segéderőkkel pedig el vagyunk veszve…”
(forrás: ORVOSOK LAPJA 1947. l9)
| a Tolna Megyei Balassa János Kórház vezetése |
a Magyar Ápolási Egyesület Tolna Megyei Szervezete |
a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Tolna Megyei Szervezete |