Több világszövetség kezdeményezésére 2008 óta rendezik meg a Kézmosás Világnapját. A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa az alkalomból az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé.

Kézfertőtlenítés 2018

Már a Biblia ószövetségi könyveiben is olvashatunk szigorú szabályokat az étkezés előtti kézmosásra és az étkezés körülményeire vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy az ókori embereknek is volt fogalmuk arról, hogy bizonyos betegségek és a kezek tisztasága vagy szennyezettsége között összefüggés van. Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy Semmelweis Ignác bizonyította be először tudományos módon azt, hogy kézfertőtlenítéssel halálos fertőzések is megelőzhetők.

Ezt a megállapítást azóta nagyon sokan megerősítették. Ennek ellenére mind az egészségügyben mind pedig a laikusok között komoly problémákat okoz a kézmosás és kézfertőtlenítés megfelelő alkalmazása. Ennek oka általában nem a kézmosással kapcsolatos ismeretek hiánya. Még csak arról sincs szó, hogy nincsenek meg a kézfertőtlenítés feltételei. Gazdaságilag fejlett országokban – így hazánkban is – szinte mindenhol elérhető tiszta víz valamint kéztisztító és kézfertőtlenítő szerek. (Megjegyzendő, hogy az emberiség nagyobbik része annyi tiszta vízhez sem tud hozzájutni, amennyi ivás céljára szükséges.)

Az európai ember életében az elmúlt évtizedek során a fertőző betegségek háttérbe szorultak. Mivel napi szinten nem látjuk a közvetlen hasznát, az ellenük való védekezés, a kezek tisztasága is háttérbe szorult. Sajnos, a természet nem sok időt engedélyezett arra, hogy a fertőzések feletti „győzelmünket” ünnepeljük. Meg kellett ismerkednünk olyan „új” kórokozókkal, amik a mi közegészségügyi viszonyaink között is nagyon hatékonyan tudnak terjedni. Ezek közül talán legismertebb a Calici vírus (tudományos szempontból helyesebb Norovírusnak nevezni). Ez különösen ősztől tavaszig okoz ezreket érintő, hasmenéssel és hányással járó járványokat. Mivel elsősorban kontaktus útján terjed, leghatékonyabb védekezés ellene a kézmosás és kézfertőtlenítés.

Sajnos a modern embernek szakítani kell azzal a sztereotípiával, hogy csak étkezés előtt és WC használat után kell kezet mosni. Életmódunkból adódóan számtalan olyan felülettel, tárggyal találkozunk, amik veszélyes baktériumokat, vírusokat hordozhatnak. Ilyenek például a számítógép billentyűzetek és telefonok. Ezek fertőtlenítése a mindennapi gyakorlatban nem megoldott. Kevés dohányos ember van tudatában annak, hogy a cigaretta szájhoz emelése komoly fertőzési kockázatot jelent. Amennyiben szennyezett kézzel fogjuk meg a cigarettát, kórokozókat juttathatunk a szánkba. Ez nagyobb kockázatot jelent, mint a piszkos kézzel való étkezés, hiszen az élelmet általában tiszta evőeszközzel juttatjuk a szánkba. Ezért azt lehet mondani, hogy ha már valaki ragaszkodik a dohányzás nagyon egészségtelen szokásához, akkor cigaretta kézbe vétele előtt mosson kezet, hogy legalább a fertőzéses kockázatot csökkentse. Mivel a cigarettázás közben garantáltan nyállal szennyeződnek az ujjai, dohányzás után is célszerű kezet mosni.

Az egészségügyben fokozott jelentősége van a kézfertőtlenítésnek. Az egészségügyi dolgozók is „emberből vannak”, és hajlamosak arra, hogy elfelejtsenek olyan dolgokat, aminek közvetlen hasznát nem látják. Semmelweis Ignác biztosan jobban örülne annak, hogy ha az egészségügyi dolgozók úgy tisztelegnének az emléke előtt, hogy gyakrabban fertőtlenítenek kezet. A Semmelweisről elnevezett utcák és intézmények fájdalmasan szembesítenek minket azzal, hogy van még tennivalónk ezen a területen is.

Az egészségügyi ellátó rendszer legnagyobb kihívásai közé tartoznak a multirezisztens kórokozók. Ezek olyan baktériumok, amik a szokványosan használt antibiotikumok többsége iránt elvesztették érzékenységüket. Az általuk okozott fertőzéseket nehezebb, és lényegesen drágább kezelni. Nagyobb az esélye a halálos kimenetelnek is. Nehezíti az ellenük folyó küzdelmet, hogy gyakori a hordozó állapot. Ez azt jelenti, hogy egy tünetes beteg mögött több tucat hordozó is lehet, akiket nagyon nehéz azonosítani. A multirezisztens baktériumok leggyakrabban fizikai kontaktus útján terjednek, ezért az ellenük való védekezés leghatékonyabb eszköze a kézfertőtlenítés.

A Tolna Megyei Balassa János Kórházban az infekció kontroll, azaz a fertőzések megelőzése már legalább 20 éve kiemelt fontosságú tevékenység. Ennek részét képezik a WHO előírásokkal összhangban levő kézhigiénés előírások, és ezek betartásának gyakori ellenőrzése. A kórház a gazdasági nehézségek ellenére mindenhol biztosítja a kézfertőtlenítés feltételeit. Különös figyelmet fordítunk a munkatársak kézhigiénés képzésére. Nem csak az új belépők, hanem a régi dolgozók részére is rendszeresen szervezünk oktatást és figyelemfelhívó akciókat a kézfertőtlenítésről.

Dr. Almási István
osztályvezető főorvos
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Higiéniai-IC osztály