Október 24-e a gyermekbénulás elleni küzdelem világnapja (World Polio Day). A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a világnap alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé.

A járványos gyermekbénulásról

A járványos gyermekbénulás (Heine-Medin betegség) a poliovírus okozta megbetegedés, mely 0,5-1%-ban tartós paralízissel (bénulással) végződik. A betegség során kialakult bénulás teljes rehabilitációja még nem lehetséges, így az ellene való védekezés egyetlen módja az immunizálással (védőoltással) történő megelőzés. Az elmúlt évtizedekben a védőoltásoknak köszönhetően csaknem eltűnt a betegség, de a védekezést mellőző vagy nem megfelelő mértékben alkalmazó országokban újabb járványok jelentkeztek.

A poliovírusnak 1-es, 2-es és 3-as típusa ismert. A betegség székletből és torokváladékból mutatható ki. A vírus lappangási ideje 3-35 nap, többnyire 7–14 nap. A vírus a vele fertőzött – akár tünetmentes – személyből a széklettel ürül, de cseppfertőzéssel is terjedhet. A szervezetbe a szájon át jut, fertőzött tárggyal, étellel, esetleg vízzel.

A fertőzött betegeknek csak a kisebb része produkál valamilyen tünetet, legtöbbször lázat, torokfájást, vagy enyhe fejfájást. Ilyen enyhe lefolyás esetén, 24-72 órán belül a szervezet legyőzi a betegséget. Ha a betegség lefolyása nem ilyen békés, akkor a fertőzéstől számítva 7–14. napon láz, erősebb fejfájás, hát és nyaki merevség, aluszékonyság vagy nyugtalanság tapasztalható izomfájdalommal. A poliovírussal való megbetegedések mintegy 0,5-1%-a bénulással jár. Ilyenkor a gerincvelőben a mozgató idegsejtek elhalnak. A bénulás rendszerint „petyhüdt” jellegű és szimmetrikus, gyakoribb az alsó végtagok törzshöz közel eső izomzatának az érintettsége. Végleges bénulás akkor alakul ki, ha az adott izmot ellátó összes idegsejt elhal. Ilyenkor idővel az elhalt rész torzul is.

A már kialakult bénulás teljes rehabilitációja nem lehetséges, ezért a járványos gyermekbénulás esetén a hangsúly a megelőzésen van. A betegség megelőzése a gyermekek immunizálásával lehetséges. Ma elsősorban a Salk-féle inaktivált vírust tartalmazó injekciót használják (IPV), de bizonyos körülmények között az orvosok az élő, de gyengített vírust tartalmazó Sabin cseppeket (OPV). Az OPV immunizálás jobb védettséget ad, de az IPV esetén kevesebb a komplikáció.

Hazánkban 1992 óta 3 hónapos korban, inaktivált poliovírust tartalmazó vakcinával (IPV) kezdik az immunizálást a „Di-Per-Te + Hib” oltás keretében (szamárköhögés-tetanusz-diftéria + H. influenzae okozta agyhártyagyulladás), majd élő poliovírus vakcinával folytatják 4, 5, 15 hónapos és 3, 6 éves életkorban.

A már kialakult bénulás esetén, amennyiben létfontosságú területeket érint, a legfontosabb az életfunkciók fenntartása. Ilyen például a tüdő érintettsége, amikor gépi lélegeztetésre van szükség, e célból a régebbi nagy járványok idején az ún. „vastüdő”-t alkalmazták. A mozgásszervek érintettsége esetén a rehabilitáció az életminőséget javíthatja, de teljes felépülés nem várható.

Az oltások bevezetése jelentősen visszaszorította a betegség terjedését. 2002. június 21-én a WHO regionális bizottsága bejelentette, hogy az európai régiót polio-mentesnek tekintik. Világszinten 1988-ban még 350 000 eset fordult elő, majd ez a szám 2008-ban már csak 1659 volt, 2017-ben pedig csupán 22 (Afganisztánban, Pakisztánban és Nigériában). Végleg eltűnhet a Földről a járványos gyermekbénulás. A feketehimlő után a járványos gyermekbénulás lehet a második betegség az emberiség történetében, amelyet teljes egészében sikerül felszámolni. Ugyanakkor a tudósok figyelmeztetése megszívlelendő, miszerint továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a kevésbé, vagy nem megfelelően immunizált országokban ismét kialakulhat és elterjedhet a betegség.

Dr. Harangi Ferenc
gyermekgyógyász, osztályvezető főorvos
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Gyermekgyógyászati Osztály