„Rezisztens (renitens) hypertonia” címmel immár második alkalommal rendezte meg a Szekszárdi Hypertonia Napot november utolsó hétvégéjén a Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa, az I. Belgyógyászati osztály (Kardiológia/Nephrológia) és a CORA Egészségvédő Közhasznú Alapítvány.

A kétnapos konferencia témáit a hypertoniának és társbetegségeinek, elsősorban a diabetológiának és a nephrológiának szentelték. A rendezvény főcíme utal a nem megfelelő vérnyomás kontroll egyik legfontosabb tényezőjére, a rezisztens hypertoniára, melyről egy önálló háziorvosi szekció szólt. A tanácskozás résztvevői megismerkedtek az amerikai és az európai hypertonia ajánlás különbségeivel, hogy melyik életkorban, milyen terápiás célértékekre kell törekedni. Többek között szó volt a betegek együttműködésének javításáról, a rendelőn kívüli, otthoni vérnyomásmérésről, és a háziorvosok szerepéről.

A mostani rendezvényre ismét ellátogattak az ország legjobb hypertonia specialistái a Tolna megyei és a dél-dunántúli orvosok továbbképzése érdekében. A kollégák itt hallhattak először a napokban elfogadott, egészen friss magyar irányelvről a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban, amelyet remélhetőleg a régió betegeinek javára tudnak majd hasznosítani. Ennek lényege, hogy változatlanul 140/90 Hgmm felett beszélünk hypertoniáról, és efelett kezdjük el a gyógyszeres kezelést, azonban az elérendő célértékekben változás van: az európai elvekhez hasonlóan a legtöbb betegben és a legtöbb életkori kategóriában 130/80 Hgmm alatti érték elérésre törekszünk.

 

A konferenciáról Hírmondó különszám is megjelent

 

A rendezvényen a felkért, meghívott előadók mellett a rendező osztály orvosai közül Józan-Jilling Mihály korábbi osztályvezető főorvos mellett szerepet kapott Amma Zoltán főorvos, Juhász László főorvos, Hepp Tamás adjunktus és Maláti Éva szakorvosjelölt is, bizonyítva, hogy a Balassa Kórház orvosai is képesek az országosan elismert előadókhoz mérhető, kitűnő előadásokat tartani. A meghívott előadók közül az olasz Stefano Omboni professzor előadása nemzetközivé tette a kongresszust, aki a legkorszerűbb technológiákat, a telemedicinában rejlő lehetőségeket ismertette, a jobb vérnyomáskontroll elérése érdekében (e-health, m-health).

Évente világszerte 10 millió ember életét követeli a magas vérnyomás és annak szövődményei. Sajnos azoknak az embereknek a fele, akiket elragad ez a betegség, nem is tudja, hogy magas vérnyomása van! Magyarországon a lakosság 35-40 százaléka hypertoniás, ami legalább 3,5 millió embert jelent. A magas vérnyomás előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen növekszik, de már a harmincas, negyvenes éveinkben is kialakulhat. Egy 2015-ös országos felmérés alapján a hypertoniás emberek 45 százalékának van jól beállítva a vérnyomása – 140/90 Hgmm alatti – ezzel szemben Tolna megyében ez az adat rosszabb, mindössze 26 százalék.

A hypertonia hosszú ideig tünetmentes állapot, de súlyos egészségügyi kockázati tényező. Hazánk igen rossz kardiovaszkuláris mutatóinak hátterében döntően a rizikófaktorok, köztük a hypertonia nem megfelelő kontrollja áll. Fontos, hogy mindenki ismerje meg a saját vérnyomását és ellenőriztesse, mérje rendszeresen. Ezek a számok ugyanis nemcsak számértékek, a mögöttük húzódó eltérések, szövődmények teszik a hypertoniát elsőszámú közellenséggé, “néma gyilkossá”.

A résztvevők a legújabb tudományos eredmények mellett megismerkedtek Tolna megye székhelyével, a szekszárdi borvidék jellegzetességeivel és megkóstolhatták a kitűnő vörösbort.

 

Dr. Benczúr Béla
osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
I.Belgyógyászati Osztály